Hiába a magas oltottság a fejlett országokban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint még messze van a világjárvány vége, hiszen a feltörekvő országok egy részében még mindig felfutóban van a fertőzöttség.
Az idei évben egy kissé rejtetten a háttérben, de egy nagyon is egyértelmű folyamat zajlik a nemzetközi részvénypiacokon. A fejlett és a feltörekvő országok tőzsdéinek teljesítménye között divergencia figyelhető meg. Ez azért is egy fontos fejlemény, mert az utóbbi piacok magasabb kockázatuk miatt a globális emelkedő trendek során éppen hogy felülteljesítőek szoktak lenni. A jelenségnek két oka lehet. Egyrészt a fejlett országok nagyságrendekkel több vakcinát tudtak lekötni a főbb gyógyszergyártóktól, és a piaci szereplők már most a koronavírussal kapcsolatos lezárások utáni világot árazzák. Másrészt a bő egy évvel ezelőtti pandémia kitörése miatti sokk utáni hatalmas emelkedés ezen szakaszában egyre inkább kockázatkerülőek az intézményi befektetetők. A cikkünkben a relatív erőt vizsgálva megnéztük, hogy az adott régiókban lévő fejlett és feltörekvő piacok között milyen eltérések vannak. Ezt amerikai ETF-ek segítségével tettük meg, hogy azonos devizában lehessen összehasonlítani a teljesítményt, illetve átlagos befektetők számára is reális képet kapjunk.
Az újszülöttnek minden vicc új – szól az ismert bölcsesség. De neki minden fenyegetés is új, tehetjük akkor hozzá. Kortól és szituációtól függ, hogy mi számít újnak: meglehet, hogy a mai egyetemista nem találkozott a boltokban erőteljes inflációval egészen mostanáig, és most fedezi fel annak kellemetlenségeit.
Szigorúbb járványügyi intézkedések bevezetésére kérte csütörtökön a japán kormányt Juriko Kojke tokiói kormányzó, hogy megfékezzék a fővárosban és környékén a koronavírus terjedését.
Az IMF által eddig vártnál is nagyobb lendületet vesz idén a világgazdaság, részben a gazdaságösztönző költségvetési és jegybanki monetáris intézkedéseknek, illetve a tömeges oltások megkezdésének a hatására.
Kelet-Ázsia országait, valamint Ausztráliát és Új-Zélandot egyértelműen a koronavírus elleni küzdelem legsikeresebb országainak nevezhetjük. A két utóbbi országban például alig pár új eset van naponta, és a lakosság életét sem nehezítik általános korlátozó intézkedések. Az oltásokkal viszont látványosan le vannak maradva. Nemcsak Ausztrália és Új-Zéland, de a fejlett és gazdag Japán is a leglassabban oltó országok között van, akárcsak Dél-Korea. Nem hiba vagy lassúság van a háttérben, hanem előre megfontolt stratégia: Ausztrália és Új-Zéland egyelőre vakcinák nélkül is teljesen kordában tartja a járványt, Japánban pedig az oltási program sürgetése talán többet ártott volna hosszabb távon, mint amennyit segített volna rövid távon. Dél-Korea pedig egy harmadik utat választott, amit azóta részben feladni kényszerült.
A koronavírus elleni oltások elosztása remekül tükrözi a nemzetközi hatalmi harcokat, egyúttal igencsak összekuszálja a jól bejáratott narratívákat. Biden elnök például kerek-perec megmondta: America first, vagyis addig senki nem kap az ott gyártott oltásokból, amíg minden arra vágyó amerikainak nem jutott elegendő vakcina. Ez egyébként szíve joga, állampolgárai szempontjából az ellenkezője problémásabb volna. Amikor azonban az Európai Unió csak tizedennyit tesz, egy félénk exportkontroll-kezdeményt vezet be, akkor mindenki kapzsiságot, önzést, erődmentalitást emleget. Ha viszont Oroszország vagy Kína ad készleteiből az itt-ott rászorulóknak, az rögtön csúf befolyásszerzés, elvtelen reálpolitika. Hiszen tudvalévő: amikor fordítva, a Nyugat lép fel bőkezűen, őt pusztán emberbaráti szempontok vezérlik, presztízsnek, érdekeknek, diplomáciának nyoma sincs...
Magyarországon a GDP 3,8 százalékkal bővülhet idén, az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7,7 százalékát, az államadósság rátája pedig kismértékű csökkenés mellett 80,2 százalékon állhat év végére - jelezte előre a Pénzügykutató Zrt. az MTI-nek szerdán eljuttatott elemzésében.
A kínai vezetés döntése, mely szerint nem tesznek közzé 5 évre előre átlagos GDP-elvárásokat, több teret enged a döntéshozóknak a felmerülő bizonytalanságok kezelésére, valamint a változásokra való reagálásra - mondta egy magas rangú kínai tisztviselő hétfőn.
Az utóbbi időben egyre több elemzés jelenik meg a koronavírus terjedése és a társadalmi reakciók összefüggéséről. Az alábbi cikkemben ehhez a diskurzushoz szeretnék hozzászólni, amelynek a középpontjában a közösségi tudat és felelősség áll.
1980-ban kellemetlenül magasra, 5% fölé szökött a nyugat-német infláció. Ebben az évben lett a Bundesbank elnöke Karl Otto Pöhl. Tőle származik az híres mondás, miszerint az infláció olyan, mint a fogkrém: ha egyszer kinyomtuk a tubusból, akkor már nagyon nehéz a felesleget visszaügyeskedni. Azt is hozzátette, hogy a legjobb, amit az ember tehet az, hogy nem nyomja meg túl erősen a tubust.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője úgy nyilatkozott, hogy a szervezetnek újabb forrásokra volt szüksége a mélyen eladósodott országok megsegítésére. Elmondta továbbá, hogy a globális gazdasági kilátások rendkívül bizonytalanok, és a nő a különbség a fejlődő és fejlett országok között.
A globális kereskedelem fordulóponthoz ért és újra növekszik, ami kedvező kilátásokkal kecsegtet a 2021-es év globális gazdasági növekedése szempontjából – vélik a Fitch Solutions elemzői. A kihívások sorának viszont idén sem lesz vége, az első negyedév ugyanis korlátozásokkal terhelt. A kockázatok közé tartozik továbbá, hogy a kilábalás nem lesz egyenletes, a fejlődő országok gyorsabban magukra találhatnak, mint a fejlettek.
Hamarosan magunk mögött tudhatjuk 2020-at – az évet, amelyre sokáig emlékezni fogunk. Az idei év rég nem látott mértékű és teljesen sajátos jellegű gazdasági válságot hozott, és a fontos piacbefolyásoló eseményekből (amerikai elnökválasztás, brexit, EU költségvetési alku, még nagyobb volumenű pénznyomtatás) sem volt hiány. Reméljük, hogy a következő év már unalmasabb lesz, de januártól is lesz mire figyelnünk a világgazdaságban – a Fitch Solutions elemzésében összegyűjtött nyolc olyan tényezőt, amelyek a jövő évet dominálhatják.
Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. Korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások mellett kizárólag ez képes biztosítani a hosszú távú, fenntartható fejlődést egy gazdaság számára. De mi is pontosan az a termelékenység? A termelékenység azt mutatja meg, hogy egységnyi erőforrás felhasználásával mennyi hasznos eredményt tudunk létrehozni. A Magyar Nemzeti Bank új kiadványának, a Termelékenységi jelentésnek a célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ennek érdekében a termelékenységnek 4 pillérét különbözteti meg: a munkatermelékenységet, az innovációs-, a digitalizációs- és az ökológiai hatékonyságot. Valamennyi termelékenységi pillérben jelentős növekedési tartalékok vannak hazánk esetében, amik megfelelő szakpolitikával felszabadíthatóak, hozzájárulva ezáltal a hosszú távú fenntartható növekedéshez.
Egészen új megközelítésben vizsgálja a közepes jövedelem csapdáját egy új tanulmány. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy országok kerülhetnek bele ebbe a rendkívül kellemetlen állapotba, most viszont az egyes európai régiókat vizsgálta az Európai Bizottság. A jó hír az, hogy számos feltörekvő térség (szegényebb uniós régiók) szép növekedést produkálva felzárkózó pályán halad, a rossz hír viszont az, hogy nagyon eltérő teljesítményeket láthatunk. Van olyan fejlett régió, amelyik egy bizonyos szinten megakadt a fejlődésben és van olyan szegényebb térség, amelyik szintén csapdába esett. Magyarország bizonyos területei nemcsak szegénynek számítanak, hanem csapdában is lehetnek.
Az 1200 milliárd dollárnyi vagyont kezelő norvég vagyonalap szeretné növelni a külsős alapkezelők számát az alap vagyonának kezelésében jövő évtől, a cél a magasabb hozam elérése – írja a Financial Times.
Az év végére rekordszintre, 277 ezer milliárd dollárra emelkedik a globális adósság, miután a koronavírus-járvány miatt növelik kiadásaikat a kormányok és a vállalatok - áll az Institute of International Finance (IIF), a pénzintézetek globális nemzetközi szervezete jelentésében.
Az IMF friss előrejelzése szerint a kínai gazdaság vásárlóőer-paritáson számítva már lehagyta az amerikait: előbbi GDP-je PPP-n számolva 24,2 ezermilliárd dollár, utóbbié 20,8 ezermilliárd.
Az Allianz Hungária szerint a díj-szolgáltatások-megbízhatóság együttese alapján érdemes kiválasztani a kgfb szerződést.
Van itt intézkedés bőven.
Dobjuk ki a költségvetést - javasolja egy szakértő.
Vége a hamis szépségideálnak?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
